A növények megfelelő fejlődéséhez, növekedéséhez elengedhetetlen a fény energiájának felhasználása. A fotoszintézis a kloroplasztiszokban megy végbe, a rendszer felépüléséhez és működéséhez pedig jelentős mennyiségű vasra van szükség.
A vas kiemelkedő a szerepe az elektronok szállításában a légzés és a fotoszintézis folyamán van. Mobilitása a növényekben igen csekély, ezért hiánya a hajtások felső végén található fiatal leveleken jelentkezik, érközi sárgulások, kifehéredések formájában.
Vashiány esetén az erek zöldek, az érközök kisárgulnak. A vas hiányával gyakran együtt jár a magnézium, a kálium és egy-egy mikroelem hiánya is.
Vashiány fellépésekor a növény klorofilltartalma és a fehérjeszintézis csökken, ami jelentős terméskiesést és minőségromlást okozhat. Jellegzetes hiánytünet a klorózis, ekkor a fiatal növény levelének érközei kivilágosodnak, sárgulnak, de az erek zöldek maradnak. Egyszikű növényeknél jellegzetes a hosszanti levélcsíkozottság kialakulása.
Kukoricában, napraforgóban és cirokban is egyre gyakoribb a vas hiánya
Súlyos hiány esetén a levelek szinte teljesen – az erezetet is beleértve – kifehérednek, azonban ez a tünetegyüttes leginkább azokra a növényekre jellemző, amelyek a búzánál érzékenyebben reagálnak a vashiányra, például a kukorica. Komolyabb kukorica- és őszibúza esetén hektáronként már 2-3 kg (!) vasra van szükség! Ennél sokkal több a vasigénye a cukorrépának, a burgonyának, a paradicsomnak és számos más zöldségfélének!
Vashiányos kukorica, meszes-lúgos talajon
A talajoldatban a vas levegőzött körülmények között Fe3+ formában, levegőtlen körülmények között, például a talajoldatban Fe2+ alakban található meg. A növények elsősorban ez utóbbi, kétértékű formát veszik fel, ennek beépülése könnyebb a vasat tartalmazó molekulákba.
A nitrogénkötő növények (szója, bab, borsó, lucerna- és lóherefélék) esetében a légköri nitrogén egy vastartalmú enzimhez kötődik. Vas nélkül a növények nitrogénkötése is gyenge.
Lúgos-meszes talajokon (ilyen helyek: Győr-Moson, Fejér, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés vármegyék), a magas talaj pH-értékeknél jelentősen csökken a vasvegyületek oldhatósága, de nagy adagú meszezésnél is vashiány léphet fel.
A csökkenő talaj-pH-val összefüggő savasodás növeli az oldhatóságot, azaz a vas felvehetőségét.
Említést érdemel, hogy a gyökérzet képes a környezetében a pH csökkentésére, ezáltal a kétértékű vas-ionok felvehetősége nő, az ellátottság javul. A makrotápelemek szintje is befolyásoló tényező lehet, nitrátbőség és káliumhiány esetén is csökken a vasfelvétel.
A burgonya, a paradicsom, a cukorrépa kimondottan érzékeny a vas hiányára. Meszes-lúgos talajokon történő termelésnél nem elég „egy-egy” vastartalmú lombtrágya kijuttatása.
A hiánytünetek megjelenése esetén megoldást nyújt a gyors hatású levéltrágyázás. Meszes-lúgos talajokon, vagy meszezés után talán ez az egyetlen lehetséges megoldás. Ugyanez a helyzet nagyobb adagú foszfortrágyázás, vagy cink, réz, mangán mikroelempótlás esetén is. Ezek az elemek a vas felvételét gátolják.
Meszezés vagy mésztrágyázás esetén mindig gondoskodjunk a megfelelő vaspótlásról is.
Mivel a vas mobilitása a növényekben igen csekély, a vas levéltrágya-kezelést érdemes a tenyészidőszakban többször ismételni.
Összegzés: A vas olyan mikroelem, amelyből a növények igénye annyi, mint az összes egyéb mikroelemből együttvéve. Egyre több talaj kémhatása emelkedik és válik vasból gyengén szolgáltatóvá. A vashiányt össze tudjuk téveszteni a nitrogén, a magnézium vagy a kén hiányával, és „félrekezeljük” a növényt. Az időben elvégzett levélanalízis pontos képet ad a mikroelemek hiányáról (pl. vas, mangán, réz, cink, bór, de a molibdén is), amelyeken a termés mennyisége és minősége is múlik.
